2019. június 23.

Mia és Vincent előttem elindultak reggel. Mindhárman külön sétáltunk egész nap, de Fromistaban újra együtt töltöttük az estét. Végre megint hosszút mentem, de az utolsó 15 km nagyon fárasztó volt, mivel az elején sokszor megálltam fotozgatni, nézelődni. Nagyon kellett sietnem a végén, h ne túl későn érkezzek meg, még tuti legyen időm mosógéppel mosni, meg ilyenek. (Egyszer egy albergeben csak du 5-ig lehetett leadni a mosni valót...)

Fromista volt az első varos, ami egyikunknek sem tetszett. A templom rettenetesen bizarr volt, es a helyiek is baratsagtalanok voltak.

A vízhólyag utáni sebeim tök jól gyógyultak, látszanak még de egyáltalán nem fájtak gyaloglás közben.